Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

ZARÁNDOKÚT

2010 szeptemberében egyhetes lengyelországi zarándokúton vettünk részt többen is, a Szeretetláng csoportjának szervezésében.

Az állomások közül kiemelkedett Czestochowa és Krakkó, különös tekintettel az Isteni Irgalmasság földi központjára.

A zarándokút lényegének megfogalmazásával kapcsolatban én nem a hivatalos meghatározást, vagy magát az utat, az úton történteket írom le, csupán csak néhány gondolatot, amely az út során szívemben megszületett.

Induló gondolatként a zarándokút a mindennapi robotból, az egyhangúságból, a megszokottból való kiszakadás, a szürkeség megszíneződése, hogy az ember feltöltődjön, és tovább tudja tenni a dolgát.

Vagy épp ellenkezőleg: a zarándokút a pörgő élet lecsendesedésének lehetősége, hogy egy kis „levegőt kapjon a lélek”, hogy megtanuljon csendben lenni, befelé figyelni, és a csendben Isten Hangját a szíve mélyéről meghallani.

A Zarándokút tehát a legkevésbé látványos dolgok és gondolatok gyűjteménye, mert elsősorban lelki élmény!

Természetesen lehet, de nem érdemes egy ilyen alkalmat régi sérelmek, haragvó érzelmek dédelgetésére, ítélkezésre és intrikákra felhasználni. És ugyanígy nem érdemes vásárlással vagy programokkal túlzsúfolni az erre szánt pár napot, mert időt kell hagyni a léleknek a beszélgetésekre, a nyugalomra, arra, hogy érintettsége feldolgozásra kerüljön, és a zarándoklat elérje végső, igazi célját.

A zarándokút lényege ugyanis éppen az lenne, hogy a lélek a mindennapok helyszínétől is elszakadva, más környezetben a megszokottól eltérő tapasztalatokat tanuljon, és mélyen önmagába nézve kiértékelje azokat. Segíthetnek ebben a környezetben lévő társak, sőt, a Felső Világ is ad feladatokat, kisebb-nagyobb próbákat, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az „igazi munka” ott, legbelül, a lélek legbensőbb zugaiban megtörténhessen.  

És szükséges is, hogy e belső munka hatására megtisztuljon a legmélyebb, sokszor elnyomott, elhanyagolt, eltitkolt lélekvilág.

Végül is a Legfőbb Szeretet ajándéka egy ilyen „lélekmentő” út, egy lehetőség, melyben az embernek Teremtője utáni vágya fejeződik ki, hogy „helyet adjon” és „időt szánjon” Istennek, hogy Ő, az Atyai Szó Leggyengédebb Hangján megszólíthassa szeretett gyermekét.

Egy komoly zarándokút nem nélkülözi a jó hangulatot, amely azonban inkább az utazótársak iránti figyelmességből és jó szándékból, kedvességből ered, és nem akadálya az imának, Isten megszólításának, jelezve, hogy „Uram, készen állok Hangod meghallására!”

Mi is sokat imádkoztunk. Szóval és tettel egyaránt. Mert (bár nem szokványos módon, de mégis) ima értékű cselekedetnek számítom a zarándokút törődését, a busz kényelmetlenségét türelemmel, humorral elviselni, ráadásul úgy, hogy fizetünk érte! Felajánlott tett lehet a rövidített pihenési éjszaka, a különböző nehézségek, amely a test fölötti uralmat és a lelkierő növelését jelentik, mégpedig a lélekfejlődés érdekében.

Imádkoztunk először azért, hogy szívünk-lelkünk érzékenyen nyíljon meg Isten felé. Kértük, adjon az Úr Belső Békét, hogy meghalljuk Hangját, megértsük Akaratát.

- Majd imádkoztunk a lelkek tisztaságáért, nem csak a magunk számára kérve bocsánatot, hanem mások nevében is, akik még nem tanultak meg Istenhez fordulni. Kértük, nyissa meg Urunk a szíveket a tiszta emberi szeretetre és Isten Szeretetére; nyissa meg az elméket az Igazság megértésére.

- Imádkoztunk a Békéért, ahogy Jézus mondta: az Őáltala adott Békéért, hogy megjelenjen az egyének szívében, a családokban, a közösségekben, a munkahelyeken, a különböző érdekcsoportok között. Kértük, legyen Isten Békéje a különbözően gondolkozóknál, és ne a filozófiai vita és a nézetkülönbségek uralják a beszélgetéseket, hanem annak megkeresése és megtalálása, hogy Isten Szeretete hogyan nyilvánul meg jobban és tisztábban bármelyikünk hétköznapi életében, és az egymással kapcsolatos csoportok között.

- Imádkoztunk a népek közötti Békéért, bölcsességet, igazságtalanságtól mentes józanságot kérve az országok, valamint az egyházi vezetők számára, hogy nehéz kérdésekben az ország érdekében megértés uralkodjon közöttük, és Isten felé vivő egyezségek szülessenek. Erőt, bölcsességet, Isten Áldását kértünk a papok, hívők és Isten felé törekvők számára egyaránt, és hogy lelkükben fő kérdés legyen Isten után Hazánk sorsa.

- Kértük a mindenféle durva indulat lecsendesítését is a lakosság köreiben és az egyes népcsoportok között.

- Imádkoztunk az ifjúságért, hogy szeretetben és békében növekedhessenek a gyermekek, és erőt, egészséget, valódi szeretetet és odafigyelő türelmet kértünk a fiatal szülők számára.

Imádkoztunk a szenvedőkért, a testi és lelki betegségekben sínylődőkért, türelmet, gyógyulást, megértést kérve a számukra.

- Áldást kértünk a közvetlen hozzánk tartozókra a lelkük előbbre jutásáért, és a távolabbi, gondokkal küzdő ismerősöknek is ugyanígy kértünk segítséget.

- Imádkoztunk azokért, akik elveszítették hitüket, és azokért is, akik tévesen ismerik Isten Jóságát, és még csak nem is keresik Vele a kapcsolatot.

Imádkoztunk az elhagyatottakért, azokért, akik szeretet nélkül élnek, akik nem ismerik a szív örömét, kérve Isten Szeretetét, fedeztesse fel velük az élet igaz értékét, és ugyanígy mondtunk fohászt a nincstelenekért is, a nehéz problémákkal küzdőkért, éljenek akár a környezetünkben, akár tágabb környezetünkben, vagy országunkban és azon kívül.

- Imádkoztunk és felajánlottuk egyéni és útközben adódó nehézségeinket elsősorban népünk, a lengyel nép és minden nép saját nehézségeinek megoldásáért, hogy mindenhol a józanság, a megértés és a béke győzzön.

- Imádkoztunk konkrétan azokért, akik segítséget kértek tőlünk, illetőleg rajtunk keresztül, és azokért, akik még a kérésig sem jutottak el, mert nem tanultak meg kérni.

Imádkoztunk a haldoklókért, a tőlünk eltávozottakért és az Égi Otthonba Haza készülőkért.

Imádkoztunk még sok mindenért és természetesen saját önmagunkért is, kérve Isten Irgalmát, Szűzanyánk szerető támogatását, hogy segítsen lelkünk vállalását teljesíteni, vezesse sorsunkat…

Alázatot, türelmet, kitartást kértünk önmagunk és szeretteink számára egyaránt.

Sokat kértünk, és igyekeztünk olykor adni is…

Gyanítom azonban, hogy van még mit gyakorolni mindkét területen… Hazánk messze van még az „élő szentek” földi otthonától…

Az ima, a szívből fakadó, felajánlott ima megnyitja a szíveket, Istenre figyelővé teszi az elmét, hallóvá a füleket. És a leáramló Kegyelem adományai ilyenkor találnak leginkább befogadásra…

Isten Szeretete ugyanis adakozó, és nagyon személyesen szól. Kegyelméből mindenki annyit meríthet, amennyit lelke elbír.

„Gyermekem, csendesedj le és figyelj jól Rám!

Nézz lelked mélyére, hogy ne Nekem kelljen szembesítenem természeted helytelenségeivel! Kutass át minden, még magad előtt is eltitkolt zugot, légy nagyon őszinte legalább önmagadhoz, és ne hagyj bensődben fájdalmas, sebezhető érzelmi csomókat!

Hamarosan, nagyon közeli időben komoly változások következnek, melyek sokakat, nagyon sokakat érintenek, és a felkészületlen lélek összetörődik ezekben. Légy hát erős, de Általam, Isteni Szeretetem által válj igazi, lélekben erős emberré!

Tisztítsd meg életed, mert szívedben ketten nem férünk meg!

Tisztítsd meg mindentől, ami nem kedves Énelőttem, hogy a kellő pillanatban ne Bírád, hanem Pásztorod lehessek! Pásztorod, Aki terel és átvezet a legnagyobb nehézségeken.

Aki Szeretetemben és a világban is szeretetben él, az nem vész el! Magam vigyázok rá a legnehezebb percekben!

De ne feledd azt sem, hogy ez az ígéretem nem könnyebbséget ígér, hanem lelki erősséget és életed védelmét jelenti, hogy tenni tudj! Kereszted nem lesz kisebb, csak fejlődésed és Hazatalálásod lesz biztosítva, s talán, ha Rám-hagyatkozásod elég erős, akkor nem érzed terhedet sem olyan nagynak a Hozzám való bizalmad által.

Ne feledd: Ne hagyd elveszni magad a fájdalomban! Bármi történik is, mindig a „hogyanra”, a rossz kijavítására, Velem való kapcsolatodra koncentrálj! És tedd, amit a szíved súg. Ennyi a feladatod, se több, se kevesebb!

A Tőlem, Atyádtól való Szeretet vezéreljen rendíthetetlen Hitben, minden nehézség elleni kitartásban és Reményben, az Örök Szeretetben! 

Szent Szívem Szeretetének Lángja bevilágít majd minden zugot, a legelrejtettebbet is, teremts hát Rendet, az Én Rendemet teremtsd meg még időben gyermekem a szívedben!

Alázatot, türelmet és fegyelmezettséget, szereteted növekedését kérd az Örök Szeretettől, Égi Édesanyádtól, a Béke és a Szeretet Királynőjétől! Legyen lelked számára Ő a minta, és itt nem érdekes, hogy lelked milyen „köntösben”, női vagy férfiúi ruhában jelenik meg az anyagi világban. Egyre megy. A lélek Velem szembeni alázata nincs nemekhez kötve!

Tégy meg mindent, amit csak módodban áll, és maradj szívedben Velem!

És tartsd eszedben: „Aki az eke szarvára tette kezét, vissza ne nézzen!”

Tégy meg tehát mindent, ami erődből telik, minél többet, hogy neked adott Ajándékaim kamatozhassanak, „szívekkel teli zsebbel” gyere majd Elém, ha elszólítalak!

Ha még a te „minden jóakaratod” is kevés lenne, ha lelkiismereted nem vádol már mulasztással, és mégsem érsz eredményt, Szeretetem kipótolja a hiányt, hogy munkád teljes legyen! Ez az Én Ajándékom lesz igyekezetedért!

Megismétlem hát Gyermekem, közel az idő, mely sokakat Hazahív!

Atyai Áldásom kíséri minden érdek nélküli, szeretettel átitatott tettedet, a tiédet és társaidét, embertársaidét.

Készüljetek hát lelki találkozásunkra, s törekedjetek arra, hogy minél szebb és örömtelibb legyen ez a találkozás!

Én, Szerető Atyátok hívlak s várlak benneteket! Ámen.

 

A zarándokoló útja egy ÚT a „belső hallás és látás” kifejlődéséhez, és ahhoz a párbeszédhez biztosít lehetőséget, melyben Isten Szeretete átölel…

Az ember felteheti kérdéseit, és a lélek csendjében választ is kap rá. Amikor a lecsukódott szemek mögött a Szeretet ragyogásának képei jelennek meg, akkor azok utat jelölnek ki, egyéni utat és egyedi megoldásokat kínálnak a lélek továbblépéséhez.

Apró csodák sokasága jelöli Isten közvetlen figyelmességét és Jelenlétét… Érdemes e „csodákat” és útmutatásokat lejegyezni, hogy a továbblépés számára biztos alapok képződjenek.

Szeretettel: 2010. szeptember 19.

M.G.Mária

Vissza