Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

SZERELMES A NAP A HOLDBA

 

Szerelmes a Nap a Holdba,

S a Hold pedig a Napba.

Süti fényes sugarával a Nap a Hold változó vonalát,

S ő viszonozza a Fényt, mint lágy Holdsugarát.

Örömmel világítja karcsú, s telt idomát,

S a Hold visszaadja a Nap aranysugarát.

 

„Törékeny vagy Kedves!” Szól a Nap a Holdhoz,

„S én tudom, hogy fényem csakis Tőled kapom!”

Fénytáncra röppen, csillagok közt száll

A SZERETET szála, mi a Nap, s a Hold között jár.

Csillagok nézik tisztafényű szemmel,

Mit a két bolygó szeretetből egymással művel.

 

„Szeretlek Kincsem!” szól a Nap tüzesen,

s a Hold gyorsan egy felhő mögött terem.

„Köztünk a Föld, s minden élete!”

„Az nekünk közös: Szeretet Gyermeke!”

„Éltetem a Földet, s téged is édes.”

„Vigyázom álmukat, mi neked is kedves!”

„Éltetem őket, pazarlón, mérlegelés nélkül!”

„S én nyugtatom éjjelük, ha a sor rám kerül!”

 

„Így vagyunk EGYEK a Fényen keresztül!”

„S Fényünk belsejében a Földmag ül”.

Évődik a két Fény hosszú időkön át,

S a Nap magához öleli – a Földön át – Holdasszonyát!

 

2005.02.17.                                                             M.G.Mária

 

Vissza a Tartalomhoz