Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

 

ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT ÜNNEPÉRE

Szellemi Örökségünkről

 

Kép

 

Sokszor és sokat emlegetjük ősi múltunkat, mert felmerül bennünk. Emlékeink megelevenednek, s olykor erősítenek. És ez jó, mert megérezhetjük: biztos talajon áll lábunk.

Örökségeink sokfélék: földrajzi helyzetünk, épületeink, történelmi emlékeink, megharcolt vesztes vagy győztes, lelki-szellemi vagy fizikai síkú csatáink tanulságot és biztos tudást hordoznak magukban, amire lehet építeni.

Lényeges, hogy ez tudatosodjon bennünk, mert az utóbbi száz évben minden ellenerő arra törekedett, hogy hogyan lehet elfelejtetni történelmünknek és Hazánk nagyjainak Szellemi Örökségként megtermelt azon értékeit, amelyek Isten Áldását viselik magukon.

Szellemi Örökségünk tehát nem más, mint az a Hitben, Szeretetben, Bölcsességben és bátorságban elért „szív-tudás”, olyan lelkünkbe táplált „ismeret-esszencia”, amely Isten Áldását hordozza magában, és megfelelő szeretetfokon, az Úr Jézus vezetésével, Szűzanyánk oltalma alatt életbe léptethető, azaz cselekvő szeretetbe vihető!

Ennek a meghatározásnak minden szava fontos, mert a Szeretet Világa Isteni Vezetés nélkül nem valósítható meg a Földön. Mi pedig, szívükben magyarok, mi ennek a szív-tudásnak vagyunk birtokosai! Ez a mi Örökségünk, amelyhez történelmünk nagyjaitól minden segítséget a tettekhez megkaphatunk! Földi síkon „mintáik”, az Égből imáik segítenek.

Szellemi Örökségünknek egyik megtestesítője Árpád-házi Szent Margit, akit Istenszeretete, és Hazája iránti hűsége együttesen tett szentté. Ünnepnapja: Karácsony és Gyertyaszentelő Boldogasszony között mintegy „félúton”, január 18-án van!

(Érdemes talán visszalapozni az újság előző számaiban megjelent „Szeretetláng II.” fejezethez, ahol bővebben írok Szent Margit királylányról abból az alkalomból, hogy a Gödöllőhöz tartozó Máriabesnyő is bekerült a Szűzanya által kért Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének gyertyagyújtásra kijelölt 12 központi helyszíne közé. Nem kívánom megismételni az ott leírtakat, de mégis, ebből az alkalomból is, de egy kissé más mondanivalóval szólnék Árpád-házi Szent Margit születésének és halálának egy ugyanazon napon történő (január 18-i) évfordulójáról.)

Árpád-házi Szent Erzsébet, Margit királylány édesapjának, IV. Bélának testvére Árpád-házi királylányként Türingiába ment férjhez, és két gyermek édesanyjaként fiatalon és özvegyen halt meg. Isten- és emberszeretete azonban messze földre eljutott, és „Európa Szentjeként” tisztelik ma is, mint olyan szentet, aki nagy dicsőséget szerzett Istennek és Hazájának is.

Istenhez fűződő kapcsolata, lelkisége volt az, amely híressé tette: szegények istápolójának és gyógyítójának nevezték őt.

Ennek a fajta lelkiségnek folytatója Árpád-házi Szent Margit, aki itthon, a „Nyulak szigeti” Domonkos apácakolostorban tette ugyanazt, mint híres elődje.

Szent Margit életére és tetteire kissé homály borult. Bár testvére, V. István Margit halála után azonnal megkezdte a húga életében történt számos csoda feldolgozását, és a boldoggá, majd szentté avatási per megindítását, mégis, erre csak majdnem 700 évvel később, 1943-ban (Hazánk életének egy szintén kritikus időszakában) került sor.

Az időközben többször eltűnt, és részben előkerült, majd a szentté avatási peranyag két másolatából megmaradt töredékek azonban visszaigazolják az emberek szeretetében megőrzött csodák valóságát, és megerősítik azok hitelességét.

Halála után nagyon sok, de már életében is számos gyógyulás és csoda történt Margiton keresztül, vagy közbenjáró imája hatására. Az utóbbi kor gondos kutatásai és feltáró munkái megemlítik egy kútba esett, minden bizonnyal meghalt Ágnes szolgáló esetét is, akit „Margit királylány segített vissza az életbe”. Legszélesebb körű csodáit azonban még csak nem is ismerjük, csupán sejthetjük, mert azok mindannyiunk Hazájával kapcsolatosak.

 „A néphit szerint tiszta lelkét a Szűzanya Magához emelte, s Vele van az Égben: „Patrona Hungariae, és Patrona Regina együtt a Mennyekben!” – És ha bajban volt az ország, a Hazáért felajánlott tiszta élet, Árpád-házi Szent Margit a Szűzanya oldalán mindig megjelent segítségével…”

És ez így van manapság is...

Világváltozásunk idején országunknak ki kell lábalnia a válságból! És Árpád-házi Szent Margit „kivezető szent”, mint ahogy imái békét hoztak az édesapja, IV. Béla, és testvére, a későbbi V. István közötti vitában is.

Szerető tevékenységének megnyilvánulása az az élethez való hozzáállás, amelyet egyik ismert előadónk találóan „Margitságnak” nevezett. AZ Üdvözítő iránti rajongó szeretetben, bátor, Isten melletti kiállásban és hazaszeretetben, mindegyikben együttesen, és főleg a női lélek érzékenységével nyilvánul meg, a társadalomban betöltött szereptől függetlenül.

Örömteli tény tehát, hogy Máriabesnyő bekerült a 12 meghívott, Boldogasszonyunk által kért búcsújáró hely közé, hiszen története szorosan összefügg Árpád-házi Szent Margittal. (A korábban említett Szeretetláng II. fejezetben erről is bővebben írok.)

A 12 helyszín Szűz Mária „Csillagkoronája” egy-egy csillagának szimbóluma, és Égi Édesanyánk megemlíti, hogy a magyar szentek milyen erősen kérték ezt a lehetőséget országunk számára!

Ne feledjük!

Az „égi látásmóddal” és „egy Felső nézőpontból” minden másképp látszik, mint a mi földi látásmódunk szerint! Fogadjuk hálával a segítséget, örömmel és jó szívvel használjuk fel Szellemi Örökségünk e tiszta fényben ragyogó lehetőségét!

Vegyük észre, lássuk meg és higgyünk benne, hogy mai korunk „cselekvő szeretetet” felvállaló egyéniségei határozott életfeladattal, az élet különböző területéről összesített tudás-esszenciákat hordozzák magukban, melyek feladatfüggő nagysággal, de génjeinkbe tápláltan működnek.

Lelkünknek Istennel való „megegyezése”, mely földi sorsunkra vonatkozik, tartalmazza azt a szívünkbe írt, nem mindig tudatos ismeretet, amellyel egyéni fejlődésünk és Istenhez tartozásunk, vagyis az Ő ránk, gyermekeire vonatkozó Szeretetterve megvalósítható.

Ezt a megvalósítást segítik elő mindannyiunk, egész népünk érdekében Szentjeink és országunk nagyjai az Égi Otthonból, a Szeretet Királyának közelségéből.

Ha e Hazában élő minden ember tudatos lenne Szellemi Örökségünk hatalmas erejében rejlő Igazságban, és a mindenkire vonatkozó egyéni feladatban, (önmaga jobbá tételében, emberi gyengéinek lenyesegetésében, és közeledne Istenhez, Vele kívánná megoldani gondjait), akkor az egyéni, javuló sorsok összeadódásaként Hazánk „búsmagyar” sorsa is átíródna, népünk fényesen teljesíthetné be Isteni Küldetését!

És akkor, de csakis akkor és csakis ilyen módon megvalósulhatna Pió atya jövendölése, és a „csodálatos madár” kiszabadulhatna fogva tartója „lelki ketrecéből”, felszállhatna az Ég felé, az Igazi Otthon, a Szeretet Királysága felé…

2011-01-20                                                                                             M.G.Mária

Vissza