Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

A SZÍV TITKA

 

Szívem legtitkosabb helye, kicsiny szobácskája,

A világ elől gyöngyös ajtóval elzárva.

Oda nem léphet be más, csak az én Uram,

Szívemnek Királya, ki Öröktől fogva: Van!

Teremtőmé e hely, tiszta, fényes és „hallani” a csendet,

Csillagok fénye őrzi benne a Rendet.

Ablaka ránéz a végtelen világra,

Megnyilvánul benne az Élet Csodája.

 

Állok ajtóm előtt, szívem készülve vár,

Az ajtón nincs kilincs, és semmiféle zár.

Tudom, hogy kinyílik, magától tárul fel,

Ha szívem az Isteni Hívásra igennel felel.

 

Kinyílik az ajtó, és elindul a csoda,

Átölel Fényével az Isteni Jóság, Maga.

Szobám falát ablakok alkotják, mindenhol, körbe,

Melyen át szemem a világ titkaiba lát be.

Hol a csillagok és a Hold halvány, nyugtató fénye rezeg benne,

Hol pedig az éltető Nap mindenen áthatoló, tüzes tettereje.

 

Odabent nincs más, csak sok-sok virág az ablak-falak mentén,

S egy tiszta, fényes oltár a terem közepén.

Gyertyák égnek rajta, mint a szívből jövő tettek,

S fölötte nem látok mást, mint igaz ragyogású tiszta Fénykeresztet.

Méltóságos csend van, a Szeretet békéje,

Betölt mindent az én Uram végtelen Szeretete.

 

Óvatosan az oltárra teszem a magammal hozott kelyhet,

Fogadd el Uram, felajánlom az életemet!

Minden gondolatom legyen a Tiéd,

Hogy Szándékod szerint szentelődjék meg a Lét.

Legyen szeretetem is a Te Szívedből való,

Irgalmas, kristálytiszta vizű, enyhet adó tó.

Legyen bátorságom minden igazra, és szépre,

Hogy megnyilvánulhasson bennem szerető Igazságod Fénye.

Bocsásd meg vétkeim, melyeket akarva, akaratlanul, vagy tudatlanságból valaha vétettem,

Megbocsátok én is minden régről hozott fájdalmat, hogy átjárhasson a Kegyelem.

Tisztítsd le, kérlek hibáim, melyek emberségemből fakadók,

Sugalmazd tetteim, legyenek azok Belőled indulón bölcsek és jók.

 

Felragyog a kehely, egész tartalmával együtt átváltozik,

Uram Szeretete mindent, engem is átjár, és beborít.

Megtestesül a Jó, Isten megtisztító, erőt adó Fénye,

Jézusom gyengéden ölelő karjaiba zár be.

Felragyog a lét, mint milliárd csillag fénye, mely a földre hullik,

A Csend, a Szeretet és a Béke bensőmben formálódik. …

 

Örvénylőn változik egész lényem, s mintha átalakulna,

Betölti a szobát a virágok friss, átható illata…

 

Köszönöm Uram, hogy felajánlásomat elfogadtad,

Általad kapjon tartalmat bennem a szó, a tett, és a gondolat!

Vezess utamon, kérlek, melyet megáldottál,

Fejezd be Műved bennem, mit egykor elindítottál!...

Áldott legyél Uram, Mindenség Istene,

Légy szívem otthonának örömmel Lakója, és örökké Őrzője!

Ámen.

 

2008. december 7.                                                                                                           M. G. Mária

 

 

Vissza a Tartalomhoz